Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szinyei Merse Pál képválogatás

2009.09.24

 

Kép

Majális

 

 

 

Kép

Pacsirta

 

 

Kép

Lilaruhás nő

 

 

Kép

Szerelmespár

 

 

Kép

Szerelmesek

 

Kép

A hinta

 

Munkásságáról

 

Elsőként képtervet festett Attila halála címmel. A holttest lábánál kuporgó feleség alakjával kívánta kifejezni a gyászt és a megrendülést. A kép egyszerű, mentes minden teátrálisságtól. Egy ideig kis alakú vázlatokat készített. Ehhez a korszakához további három vázlat kapcsolódik: A betlehemi gyermekgyilkosság, Az öngyilkos Faust a tengerparton és Az akasztott elszállítása.

Az öngyilkos Faust a tengerparton viszont drámaibb hatású a lobogó drapériával, a háborgó tengerrel és a hegyes sziklával. Ezek mind romantikus motívumok. A képsorozatot záró Az akasztott elszállítása témáját többször is megfestett más-más címmel. A képen szinte kiviláglik a halott ember fehér inge, mintegy kontúrral veszi körül a többi alakot.

            Az 1867-es képek közül kiemelkedő a Két barátnő című kompozíciós terv.

Síkszerű, elegáns színek és a fényvezetés harmóniája jellemzi.

Érdemes még említést tenni a Vitorlás a starnbergi tavon című festményéről, amelyen már látszanak az impresszionizmus felé hajló elvek. A fény játékával és a vízen való tükröződéssel a mozgás illúzióját adja.

            Romantikus korszaka után a „faun és nimfa” téma festői boncolgatásába kezdett. Rengeteg tanulmányt és színvázlatot készített hozzá. Tanárának, Pilotynak nemigen tetszett a formálódó kép. Szinyei ekkortájt ismerkedett meg Arnold Böcklinnel, aki rajongott az antik mitológiáért. A képnek három vázlatát ismerjük. Az elsőn látszik Böcklin hatása. A második és a harmadik kompozíciójában megegyezik, de a harmadik növényzetének színfrissességében látható az eltérés. A faun fejét egy fiatal görög festőről mintázta.

Ez év nyarán otthonában portrékat készített rokonairól, amivel örömet szerzett apjának.

            Visszatérvén Münchenbe megfestette az Anya és gyermekei néven ismert képét. Ez volt első jelentősebb sikere, egy műkereskedő azonnal megvette. A mű legfontosabb eleme a gyermekeiben gyönyörködő anya. A domboldalt kollégái túl függőlegesnek tartották. Ez is már impresszionista vonás.

            Bacchanália című képterve gyors munka volt, ezen elevenítette meg velencei élményeit, meglehetősen világos színekkel. Az egész kép olyannak tűnik, mint egy látomás. Azonban Székely Bertalan túlzsúfoltnak látja a festményt, ezért azt javasolja, hogy Szinyei Merse válasszon ki egyetlen motívumot. Így születik a Pogányság című műve. A kétalakos festményen szembetűnő a nő finoman erotikus kisugárzása és a férfi pásztorra emlékeztető festőisége.

Szinyei munkatempója felgyorsult. Kiválasztotta a Bacchanália egy másik motívumát, a nőrabló faunt és dinamikus képpé formálta. Ugyanekkor a müncheni külváros egy részletét is megörökítette Esthajnalcsillag címmel.

            A hinta című műve meglepetésszerűen keletkezett 1869-ben. A képnél az élmény frissességének kifejezésére törekedett. Már a nagyméretű vásznat is elkezdte, amikor Brandt lengyel festő meglátogatta és divatképnek nevezte. Sajnos Szinyei Merse Pál elég befolyásolható volt, így abbahagyta képét. Pedig a ránk maradt tanulmányok és a képterv alapján remekműre futotta volna erejéből. A kép harmonikus, egyaránt erőteljes és gyengédséggel teli. Komponálatlannak tűnhet, de gazdag színvilágával és festőiségével magával ragad minket. Mellőzi a részleteket, a tárgyszerű megjelenítést. A színek idézik elő a mozgást. A befejezetlen képet azonban kudarcnak értékeli, elcseréli Rippl-Rónai Józseffel.

            1870-ben hozta létre Szerelmespár című életképét. A figurális rajzolás itt már rendkívül kifinomult. Az alakok nincsenek eléggé összeforrasztva a tájjal. Halvány, diszkrét színeket használ. Mielőtt befejezte volna a képet Itáliába, majd Jernyére utazott. Megfestett egy vonatból meglátott motívumot és a Puszta gólyamadárral címet adta neki. Igen erősen érződik a festményen a magyar alföld mélabús hangulata. Élénk zöldjére nagyon büszke volt a festő. A képnek sajnos nyoma veszett.

            Nyáron Jernyén elkészíti apja arcképét. A kép technikája mesteri, kiválóan jeleníti meg atyja jellemét. Apja ízlésének megfelelő festményt alkotott. Ezután nővére, Ninon portréját is megörökítette. A mű finom tónusú, elegancia sugárzik a női alakból. A képet derengő fény hatja át.

A tétlen jernyei hónapok után visszatér Münchenbe és felvázolja a Majális részleteit. Sokat dédelgetik ezt a képet, tengernyi vázlatot készít hozzá. 1873 tavaszán Szinyei Merse Pál végre befejezi a Majálist. A festmény a civilizált ember természetbe való visszavágyódását jelképezi.

Ez idő tájt megházasodik, s képei mind szerelmi vallomásokká válnak felesége, Zsófia felé. Ennek a korszakának főműve a Lilaruhás nő. Nem olyan egységes, mint a Majális, mégis jelentékeny alkotás. Festése aprólékosabb, az alak keményebben megrajzolt.

1879-ben a Főkötős című művét szintén feleségéről mintázta. Ez már nem idealizáló kép, hanem a rajta szereplő személy mély ismeretére vall. Színezése felülről lefelé komoruló.

Portréciklusának záródarabja felesége bársonyruhás képe. Nyugalom, fegyelem és tartózkodó elegancia sugárzik a képről. Fájdalmas és szép hattyúdala ez egy nagy szerelemnek.

            Ebben az évben hat családi portrét is fest és egy Önarcképet. Bécsbe való látogatása alkalmával már kész képtervvel utazik a városba. Ebből születik a Pacsirta. Újszerű kompozíciót valósított meg rajta. Gondos fű-és akttanulmányokat dolgozott ki hozzá. A természeti részek ragadnak meg minket a legjobban: az ég ragyogó kékje, a virágok, a könnyed bárányfelhők. A rajzolat éles, a női alak beállítása keresett. A Pacsirta kifogásainak ellenére is remekmű.

Néhány kevésbé jelentős alkotás után megfesti a Pipacsos mező című képét. Ez már a természetbe kivonultan festi, nagy gonddal és precíz technikával. A horizont magasra helyezte szinte az egész képet betölti a virágok folyama. Alig észrevehetően oldalt egy kisfiú ácsorog.

Kései művei közé tartoznak az otthonát és annak kertjét, környékét ábrázoló rajzok, illetve a Vénasszonyok nyara és a Mező című festményei. Ezeken a képeken már nem törekszik annyira a térbeliségre, de mind színekben bővelkednek és anyagfestésük pompás.

            Szinyei Merse Pál végig az impresszionizmus előfutáraként haladt az európai művészet színterén, ám ezt korában sem ő, sem mások nem ismerték, nem ismerhették fel. Befolyásolható személyisége miatt káprázatos tehetsége nem bontakozhatott ki teljes egészében.

 

 

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.